KAPCSOLAT
  • Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége
  • Telefon: +36-1-268-0236
  • Email: magyosz@t-online.hu

"A gyorsírás az élő szó közvetítésének művészetté kifinomult eszköze." (Klebelsberg Kunó)

1927-ben dr. Radnai Béla megalkotta az egységes magyar gyorsírást. Művét számos nyelvre átültették. Ez a rendszer számtalanszor bebizonyította, hogy életképes, könnyen megtanulható, eredményes. Sikerét jellemzi, hogy 1995 óta - és egészen 2003-ig! - Magyarország adja a gyorsíró világbajnokot, dr. Lestár Éva parlamenti gyorsíró személyében.

A világháló segítségével is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a technika megannyi vívmánya ellenére sem vált feleslegessé vagy időszerűtlenné a gyorsírás. Bizonyítsuk be az állításunkat?

A hangszalag vagy akármilyen rögzítési mód az elhangzottakon kívül történtekről nem tud beszámolni, nem árulja el a gyűlésen, értekezleten közbeszóló nevét, a szónok esetleges taglejtését, mimikáját. Ahol fontos a szó szerinti feljegyzés, ott ragaszkodnak a beszédíró gyorsíró munkájához, aki nemcsak szavakat, hanem mozdulatokat is képes megörökíteni, szavakkal kifejezni. Ilyenekkel például: élénkség, mozgás, kivonulás, bevonulás a terembe stb.

Figyelemre méltó az is, hogy többórás eszmecseréről készült hanganyagból a gyorsíró sokkal rövidebb idő alatt kiváló tartalmi kivonatot készíthet, míg a felvétel végighallgatása feleslegesen időt rabló művelet, ha rendelkezésre áll avatott gyorsíró. És akkor még nem is beszéltünk arról a gyakori problémáról, hogy a magnószalag végéről-elejéről lemarad akár pár másodpercnyi, de nagyon fontos rész, vagy nem érthető a távolabb ülő személy beszéde stb.

Érdemes egyéni célokra is megtanulni a gyorsírást. Ennek haszna egész életre szól. Akik ezért sajátították el, és jelentős pozíciókba kerültek, már idős fejjel gondolkozva is lándzsát törnek megtanulása mellett. Rengeteg időt lehet ugyanis megtakarítani vele, néhány soros feljegyzés másodpercek alatt kész.


Híreink

A LEGFRISSEBBEK